In Szaúd-Arábia

Ma végre eljutottam a sivatagba.

Elhatároztuk, hogy a mai kikapcsolódás egy sivatagi séta lesz, esetleg tevetejjel kiegészítve, ha találunk. Nekiindultunk a szomszéd városon túlra, mert azt mondták, ott vannak szép és biztonságos dombok nem messze az autóúttól. Sajnos a naplementét lekéstük, így a szürkületben próbáltuk az autóúton haladva eldönteni, hol is álljunk meg. Egyszer csak felkiáltott Mohammad; meglátta a tevéket. (Nem, nem Mehemet és nem tehenek. Az egy másik történet, gyerekek; Mohammad a kollégám.)

013450d675690d57a63d8e6020f7b73ad87e247743 01a77bb2d9d2d7adb99b170a96c18310c99a7aa131 01f3cca940061bbced9eb0a74308f29309e1e93b77 01fe94d112d7853f1b45713d65112ac9e758455ae7

Félrehúzódtam, kiszálltunk, és gyalog folytattuk utunkat, fel a domboldalon a tevék felé. Kiderült, hogy a sátrat és a lakókocsit ketten lakják, Abu Jusuf és a fia. Arra is fény derült, hogy Agla nem helyi lakos; eredetileg szudánból származik, foglalkozására nézve tevekereskedő. Így – sajnos – a tevetejről lemaradtunk, nem volt. Ezek a tevék csak eladásra vannak, darabja 25-30.000 riál, azaz 1,5-1,8MFt, egy autó ára.

019371e63a51f4052c21992072ea85f6906b91316f 01b246a00a6aea3eaccd7921f5286473982653bd01

 

Már éppen csalódottan indulni készültünk, mikor Abu Jusuf meghívott teára és kávéra a lakókocsi oldalához illesztett platón berendezett nappaliba. Teáztunk, beszélgettünk, közben lement a nap teljesen, besötétedett, körülvett a csend; csak a tevék mocorogtak néha. Nagy-nagy nyugalom vett körül bennünket…egy pillanatra a világ megállt forogni.

Köszönjük, Abu Jusuf.

Recommended Posts

Leave a Comment

Start typing and press Enter to search