In Szaúd-Arábia

Ki ne ismerné tanulmányaiból Eger várának és ostromának Gárdonyi által megálmodott, legendává lett történetét. A leleményes védők kazamatákat építettek és onnan figyelték a török sereg tevékenységét, akik a falakat aláásva próbálták azokat felrobbantani. Közben hőseink egy alagúton keresztül próbálnak a várba bejutni.

Valami hasonló történt Qassimban.

Szintén városvédők, szintén az ottomán birodalommal való küzdelem során, szintén alagutakat építettek, hogy a körülzárt városból a városfal alatt ezeken keresztül kijutva élelemhez és vízhez jussanak és kitartsanak az ostromzár alatt.

A támadókat és mozgásukat kilátótornyokból (Burj Al Shananah) figyelték meg, amiket a városfalon belülre, de jó magasra emeltek.

A legenda szerint egyszer egy asszony, miközben megpróbált kijutni az egyik alagúton, arra lett figyelmes, hogy annak másik végén valahol törökök közelednek a város felé. Felfedezték az alagutat. Azonnal visszaosont a városba és értesítette a katonai elöljárókat.

A katonák robbanóanyaggal felszerelkezve elindultak kifele az alagúton és elhelyezték azt valahol középen. Mivel gyújtózsinórjuk nem volt, visszaszaladtak a városba. Tanakodtak, mi legyen és arra jutottak, hogy “távvezérlést” alkalmaznak. Meggyújtottak egy macskát és kiszalajtották az alagútba, ahol az nekirohant a robbanóanyagnak, ami persze felrobbant és beomlasztotta az alagutat, néhány török katonát is maga alá temetve.

Így menekült meg Ar Rass az ostromlók támadásától és a legenda szerint Arábiában ez volt az egyetlen település, amit az ottomán sereg nem tudott bevenni. A találékony lakosok és a hős macska emléke a kilátótoronnyal együtt él tovább.

A Burj Al Shananah megfigyelőtorony, Qassim jelképe, ma múzeumként működik:

Recommended Posts

Leave a Comment

Start typing and press Enter to search