In Szaúd-Arábia

Szaladtam tegnap, hogy még nyitva találjam a kisboltot az imaidő előtt. Ez valószínűleg látszott is rajtam, miközben a kosarammal keringtem, mert először történt meg, hogy egy helybéli tudatosan előreengedett a pénztárnál. Előreengedett, miközben az ő sok árucikke már a pulton várta, hogy a boltos számoljon. (Az általános norma az, hogy itt nem ismerik a sor fogalmát és jóformán bárki, bármikor bárkit beelőzhet egy pultnál, nem kérve sem jóváhagyást, sem elnézést.)

Megköszöntem és elbeszélgettünk, hogy ki vagyok és mit csinálok itt. Ő arabul, én angolul. Egyszer csak előveszi a pénztárcáját, hogy majd ő kifizeti, amit én vásároltam. Annyira ledöbbentem, hogy csak kinyögni tudtam; köszönöm, nem fogadhatom el. Hogyan magyarázzam el neki, hogy ahonnan én jövök, ott ez nem szokás, legalábbis nálam nem, sőt néha sértésszámba megy. Itt meg nyilván az az udvariatlanság, hogy nem fogadom el. Végül egy Hayak´Allah elköszönésnél maradtam, ami több, bensőségesebb, mint az As-salamu alaykum, ami (csupán) “béke legyen Veled” jelentésű, míg az előbbi valami olyasmit is jelent, hogy “Allah őrizzen meg jó egészségben”. Eltalálhattam, mert mosolyogva ismételte meg az elköszönést.

***

Az eső csak nem jön, pedig már tolakodnak a felhők. Az időjárás most a legkellemesebb; Novemberben reggel 17, nappal 25 és este 20 fok van.

Recommended Posts

Leave a Comment

Start typing and press Enter to search